2013. augusztus 24., szombat
Győr története a népvándorlás korában -1943-csodás - Jelenlegi ára: 1 Ft
Üdvözöllek Kedves Látogató !!!
Ezen aukcióval egy időben több , igazán ritka/antik művet töltöttem fel aukcióra!
Érdemes tüzetesen áttekinteni kínálatom..... ..... ..... ... és licitálni, mert ha lemaradsz , ki tudja mikor lesz újra lehetőséged ....! !!!!! !!!!! !
Minden 1 Ft ról indul..... ..... ..... ..... ..... .. így biztosan megtalálja új gazdáját !!!!! !!!!! !!!!! !!!!! !!!!!
Jelen aukció tárgya :
Győr Szab. Kir. Város Monográfiái.
Győr története a tizenharmadik század közepéig régészeti emlékek.
III. kötet.
Fettich Nándor :
Győr története a népvándorláskorban
Nemeskéri János :
A győri avartemető koponyáinak antropológiai vizsgálata.
Győr. 1943.
Nagyon szép , szinte lapozatlan állapotban belül , valamint a fedlapok is csodálatosak!!!!! !!!!!
Gerincen lehet látni kisebb sérülést, de ez a könyv tartalmát nem rontja!
Nagyon sok képpel ellátva.
Igazi RITKASÁG !!!!! !!!!! !!!!! !!!!! !!
A három kötetet egyben még nem nagyon hallottam, hogy lett volna aukción akár itt , akár kalapácsos árverésen !!!!! !!!
Darabonként is szinte beszerezhetetlen !!!!
Most itt a lehetőség egy csodás III. kötetre!!!!!
Pár gondolat a szerzőkről :
Dr. Fettich Nándor
(Acsád, 1900. január 7. ? Budapest, 1971. május 17. ) régész, ötvös, az MTA tagja.
Élete :
Középiskolai tanulmányait Szombathelyen és Budapesten végezte.
1921-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte bölcsész-doktori oklevelét Pannóniai fogadalmi táblák című értekezésével.
1921-1923 közt a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke.
1926-tól a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára népvándorlás kori gyűjteményének felelőse.
Miután megtanult oroszul, kiküldetésben járt ? a régészek közül egyedül ? a Szovjetunióban 1929-ben és 1935-ben.
Alapító szerkesztője a Folia Archaeologica című sorozatnak 1939-ben.
1941-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójává.
1941-ben ötvösséggel kezdett foglalkozni.
Ő maga is sok, történeti témájú domborművet készített.
1945-ben nyugdíjazták, majd fizikai munkás lett, de mint ötvösművész tovább folytatta munkásságát.
1956-tól több tudományos dolgozat szerzője.
1957-től az Ötvösművészek Alkotóközösségének tagja.
1957-ben alkotásaival részt vett a Brüsszeli világkiállításon.
1959-1962 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutatócsoportjának szerződéses munkatársa volt.
A Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat és a Helsinki Finnugor Társaság tagja volt.
Számos régészeti feltáráson vett részt.
Főbb művei :
1926 Az avarkori műipar Magyarországon. Budapest.
1928 A zöldhalompusztai szkita lelet. Budapest.
1929 Bronzeguss und Nomadenkunst. Prága.
1934 A garcsinovói szkíta lelet. Budapest.
1935 A honfoglaló magyarság fémművessége. Budapest.
1942 Die altungarische Kunst. Berlin.
1943 Győr története a XIII. század közepéig. Győr.
1943-47 Magyar stílusok az iparművészetben I-III. Budapest.
1951 Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Budapest.
1953 A szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet. Budapest.
1969 Újabb adatok az őskori kocsihoz a Kárpát-medencében. Studia Ethnographica 2. Budapest.
Nemeskéri János :
Nemeskéri János (Bp., 1914. ápr. 9. ? Bp., 1989. szept. 5. ): antropológus, a biológiai tudományok kandidátusa .
A Pázmány Péter Tudományegy. -en 1939-ben szerzett doktori diplomát Adatok a hajdúk antropológiájához c. tanulmányával.
1937-1945 között előbb a Magy. Nemzeti Múz. Néprajzi Múz. -ának munkatársa, majd az Orsz. Történeti Múz. Régészeti Tárában az antropológiai gyűjtemény gondozója volt.
1945-ben megszervezte a Természettudományi Múz. Embertani Tárát, amelynek vezetőjeként dolgozott 1965-ig.
1965-től a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetében működött, és mint tudományos tanácsadó innen ment nyugdíjba 1983-ban.
Az egy. -i oktatásba 1947-től kapcsolódott be, a bp. -i tudományegy. bölcsészkarán a régészeknek antropológiát adott elő.
1971-től 1983-ig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegy. (KLTE) Állattani és Embertani Tanszékén (ma Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék) látta el az antropológiai részleg oktatási és kutatási munkájának vezetését.
Pályája kezdetén etnikai és történeti antropológiai kutatásokkal foglalkozott.
Így jutott el a biológiai rekonstrukció problémájának feldolgozásához.
Az
Embertani Tárban töltött két évtized alatt kiemelkedő szakmai eredménye volt a nem- és életkor-meghatározás komplex módszerének kidolgozása, a paleodemográfiai kutatások új irányának megindítása, amely a paleodemográfiai rekonstrukcióhoz vezetett.
Acsádi Györggyel közösen írt könyve History of human life span and mortality nagy nemzetközi siker volt, a szakmában még ma is ezt az 1970-ben megjelent munkát tekintik a paleodemográfia alapművének.
Kiemelkedő tudományos jelentőségűek a bodrogközi demogenetikai és populációgenetikai, ill. az ivádi izolátum komplex humángenetikai, demográfiai vizsgálatai is, amelyeket széles körű hazai és külföldi kollaborációban végzett.
1976 és 1983 között a Népességtudományi Kutató Intézetben biodemográfiai témaként foglalkozott az egy. -i (főisk. ), ipari szakmákra jelentkező és a sorköteles fiatalok testfejlettségével.
Ezek a monografikus jellegű munkái a Népességtudományi Kutató Intézet közleményeiként jelentek meg.
1972-ben megszerezte és vezette a Bp. -en egy naptári évben halállal végződött öngyilkosságok vizsgálatát (Harsányi László és Szuchovszky Gyula közreműködésével).
Ismeretlen nemű és életkorú személyazonosságának megállapítására a ? szuperpozíciós? vetítésű eljárás antropológiai kérdéseit dolgozta ki.
1962-ben a biológiai rekonstrukció kidolgozásáért, illetve antropológiai alkalmazásáért MTA elnöki jutalmat kapott.
1977-ben MTA-díjban részesült munkatársaival a Budapesten halállal végződött öngyilkosságok vizsgálata című monográfiájáért.
1953-58-ig, majd 1960-80-ig elnöke volt az MTA Biológiai Tudományok Osztálya mellett működő Antropológiai Bizottságnak.
Tagja volt az MTA Demográfiai Bizottságának, az Ember és környezete (Man and Biosphere) Nemzeti Bizottságának, 1954-1957 között a Magy. Biológiai Társ. Embertani Szakosztályának titkára, 1985-től a Szakosztály elnöke.
1968-1976 között szerkesztette az Antropológiai Közleményeket.
Több külföldi antropológiai társ. választotta tagjának, szerkesztőbizottsági tagja volt az Indoeuropeans Studies és a Journal of Human Evolution folyóiratoknak.
? F. m. Ivád község ? Ivády család (1944); Honfoglaláskori magyarság ? Árpádkori magyarság (Bp., 1947); Ivád község népességének embertani vizsgálata (társszerzőkkel, Bp., 1953); A csontvázleletek életkorának meghatározási módszereiről és azok alkalmazhatóságáról (Harsányi Lászlóval, Bp., 1958); History of human life span and mortality (Acsády Györggyel, Bp., 1970); Az 1966. évben egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek demográfiai és testfejlettségi vizsgálata (Bp., 1970); A Budapesti öngyilkosok vizsgálata 1972 (többekkel, Bp., 1976); A székesfehérvári királysírokról. Pro memoria az 1936-1937. évi ásatásról (Bp., 1983); Principles of paleodemography (Göttingen, 1986). ? Irod. Eiben Ottó-Valkovics Emil: Megemlékezés N. J. -ról (Statisztikai Szle, 1989. 12. sz. ); Frayer, D. W.: N. J. Obituary (American Journal of Physical Anthropology, 1991. nov. 2. ); Kralovánszky Alán: In memoriam J. N. (Éry Kinga összeállításával N. J. szakirodalmi munkásságáról, Anthropológiai Közl., 1989-90); Lipták Pál: A magyarság őstörténetének embertani problémái (Magy. Tud., 1990. 3. sz. ); Tóth Tibor: The beginning of modern trends in Hungarian anthropology. In memoriam N. J. (Anthropologia Hung., 1990. 5. sz. ).
Postázás a Magyar Posta aktuális díjtáblázata szerint , ajánlott levélként , vagy csomagként , előre utalás után !
Kérdésekre szívesen válaszolok!
Licit törlés nincs..... nem volt..... ..... ..... ..... . nem is lesz..... ..... ..... ..... . ezért figyelmesen olvasd el a leírtakat, és kérdezz ha valami nem tiszta..... ..... .!
Sikeres licitálást!
Jelenlegi ára: 1 Ft
Az aukció vége: 2013-08-29 18:42
. Győr története a népvándorlás korában -1943-csodás - Jelenlegi ára: 1 Ft
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése